Posted by on okt 17, 2015 in Szabadtanulás, Valódi tanulás |

A kutatások azt támasztják alá, hogy a videojátékokkal való tevékenykedés fejleszti az alap mentális képességeket.

Két korábbi cikkemben összefoglaltam a videojátékoktól való gyakori félelmek (ti. hogy addiktívak lennének és olyan kórságokat terjesztenének, mint a társadalmi elszigetelődés, elhízás vagy erőszak) alapjait cáfoló bizonyítékokat. Ugyanitt rámutattam bizonyítékokra, miszerint a számítógépes játékok fejleszthetik a gyerekek logikai, olvasási, végrehajtási, sőt akár társas készségeit. Azóta is egyre gyűlnek a bizonyítékok, különösen, ami az ilyen játékok kognitív képességekre gyakorolt fejlesztő hatását illeti.

A legutóbbi Amerikai Játékok Lapja számban (2014 ősz) van egy Adam Eischenbaum, Daphne Bavelier és C. Shawn Green kutatók által jegyzett cikk, amelyben összefoglalják a legutóbbi kutatások alapján a videojátékok hosszantartó pozitív hatásait különböző képességekre, úgy, mint percepció, figyelem, emlékezet és döntéshozatal. A legtöbb kutatás akció videojátékokat vizsgált, azaz olyan játékokat, amelyekben a játékosnak gyorsan kell mozognia, több információt kell egyszerre nyomon követnie, nagy adag információt kell észben tartania és a másodperc tört része alatt kell döntést hoznia. Az ilyen jellegű játékokhoz szükséges készségek éppen azok a készségek, amelyeket a pszichológia az intelligencia építőkockáinak ismer el.

Ezek a kutatások általában kétféle módszerrel operálnak: kérdőíves vagy kísérleti vizsgálatok. Egy korrelációs kutatásban rendszeresen játszó személyeket hasonlítottak össze bizonyos észlelési és kognitív tesztek segítségével nem játszó, de más szempontokból hasonló tulajdonságokkal bíró személyekkel. A kutatások legtöbbször azt találták, hogy a játszó személyek jobban teljesítettek bármelyik tesztet is vették alapul. Ez azt sugallja, hogy a videojáték az oka a jobb teljesítménynek, de nem bizonyítja, hiszen az is elképzelhető, hogy azok a személyek, akik a videojátékok mellett döntenek már előzetesen is jobb észlelési és kognitív képességekkel rendelkeztek. A legjobb bizonyíték arra, hogy a videojátékok fejlesztik ezeket a képességeket azokból a kísérletekből jönnek, amelyekben eleinte egyik résztvevő sem volt játékos és aztán néhányukat megkérték, hogy néhány napon keresztül napi néhány órán át a kísérlet kedvéért egy adott videojátékon játszanak. Ezekben a kísérletekben általában arra az eredményre jutottak, hogy azok, akik videojátékoznak fejlődnek néhány alap perceptuális és kognitív képességben, míg a kontrollcsoport tagjai nem.

A továbbiakban egyszerűen felsorolok néhány ilyen kísérletből származó megfigyelést az Eichenbaum és társai által a fent említett cikkben összegzettek közül. A megfigyelésekhez megadott hivatkozások minden esetben az eredeti kutatások.

Javuló vizuális érzékelés

  • Javuló vizuális kontraszt érzékelés Ötven órányi videojáték (tíz-tizenkét hétre elosztva) fejlesztette a kontraszt észlelés (a szürke közeli árnyalatainak megkülönböztetése) érzékenységét a kontroll csoport tagjaihoz képest (Li et al, 2009).
  • Amblyopia sikeres kezelése Az amblyopia (tompalátás, lusta szem) egy kora gyerekkorból eredő rendellenesség, amelyben az egyik szem gyakorlatilag kiesik a működésből. Li és társai (2011) olyan kísérleteket végeztek, amelyekben ezzel a rendellenességgel diagnosztizált felnőttek csak a tompalátó szemüket (a működő szemüket eközben letakarták) használva videojátékoztak. Más, ugyanezzel a rendellenességgel bíró felnőttek ugyancsak letakart szemmel más tevékenységeket végeztek, mint pl. kötés, tévézés. A mérések azt mutatták, hogy a játszók nagyot fejlődtek – gyakran elérték a normális vagy majdnem normális működést –, míg a más tevékenységet végzők nem fejlődtek. A videojátékos csoportból sokan 20/20-as vagy még jobb pontszámot értek el a korábban lusta szemükkel és a vizuális figyelmük, valamint a sztereo látás (arra való képesség, hogy a két szemből érkező információ alapján mélységet is képes látni) a normál szintre javultak.

A figyelem és az éberség javulása

  • Javuló térérzékelés Green & Bavelier (2012) azt találták, hogy azok, akik akció videojátékokkal játszottak jobban teljesítettek azokon a teszteken, amelyekben a feladat a céltárgy gyors megtalálása volt egy zavaró tényezőkkel teli mezőben. Ez a teszt elismerten jó előrejelzője a járművezetési képességnek.
  • Javuló képesség zavaró tényezőkkel teli mezőben mozgó tárgyak azonosítására Az akció játékok javították a vizsgált gyermekek és felnőttek azon képességét, hogy a nyomon kövessenek több mozgó tárgyat amelyek vizuálisan azonosak voltak más, ugyanabban a látómezőben mozgó tárgyakkal.
  • Csökkenő impulzivitás Az akció játékokat játszók jobban szerepeltek azokon a teszteken amelyek a nem reagálást vizsgálták olyan helyzetben, amelyben a legtöbb inger reakciót kívánt, de egy adott inger nem reagálást kért. (Dye, Green & Bavelier, 2009)
  • Dyslexia kezelése A dyslexia, legalábbis néhány esetben, úgy tűnik a vizuális figyelem problémáiból ered. Egy kutatás azt mutatta ki, hogy már 12 órányi videojáték javította a dyslexiás gyerekek eredményeit az olvasás és hangtan teszteken (Franceschini et al, 2013) A javulás valójában legalább olyan mértékű vagy jobb volt, mint a kifejezetten a dyslexia kezelésére összeállított tréning program által elért javulás.

A működő végrehajtási képesség javulása

A működő végrehajtási képesség azt a képességet jelöli, hogy egy személy képes oly módon használni szellemi erőforrásait (úgy mint észlelés, figyelem, emlékezet), hogy ezáltal gyorsan és hatékonyan oldja meg a felmerülő problémákat, hozza meg a szükséges döntéseket. Számos kísérlet mutatta ki a videojáték tréningek pozitív hatását a jól működő végrehajtási képességre. Íme két példa:

  • Javuló képesség többféle feladat egyidejű kezelésére Chiappi és kollégái (2013) azt találták, hogy 50 órányi akció játékkal való tapasztalatszerzés számottevően megnövelte a teljesítményt az úgynevezett Sok-jellemzős Feladat Üteg (Multi-Attribute Task Battery, MATB – NASA által használt) teszten, amit a repülőgép pilóták képességei alapján modellezték le. A tesztben többféle feladatot kell ellátni: joystick-kal kell egy adott célt megtartani a monitoron, közben figyelni az üzemanyag szintet, reagálni a fényekre a műszerfalon és a rádión kommunikálni, illetve fogadni a kommunikációt. Az ezen a teszten elért magas pontszám jól korrelál a való életbeli repülőgép vezetői képességekkel.
  • Javuló mentális rugalmasság. Számos kutató kimutatta, hogy az akció videojátékokkal való foglalatoskodás javítja az emberek gyors és hibátlan váltási képességét olyan feladatok között, amelyek egymással ellentétes jellemzőket kívánnak meg (Anderson et al., 2010; Green et al, 2012, Colzato et al, 2014)
  • A korosodással összefüggő mentális hanyatlás visszafordítása Az öregedéssel gyengülést mutat a kognitív rugalmasság, a figyelem, a működő emlékezet és az elvont érvelés képessége. Számos, idős résztvevőkkel készült kutatás mutatta ki, hogy a videojátékokkal való foglalatoskodás a felsorolt képességek mindegyikét fejleszti (pl. Basek et al, 2008). Az egyik kutatás azt mutatta ki, hogy ezek a játékok nem csak a kognitív képességek javulását érik el, hanem az énkép és az életminőség javulására is hatással vannak (Torres, 2011)

 Munkával kapcsolatos képességek javulása

Számos kutatás bizonyítja, hogy a videojátékok javítják a munkahelyi teljesítményt. Kiemelten igaz ez olyan munkákra, amelyekhez jó szem-kéz koordinációra, figyelemre, kiváló emlékezetre és gyors döntéshozási képességre van szükség. Egy korrelációs kutatás, például, azt bizonyította, hogy a videojátékosok jobban tudtak reptetni és leérkeztetni légi drónokat és gyakorlatilag a képzett pilótákkal megegyező pontszámokat értek el ezekben a képességekben (MKinley et al, 2011). Egy másik korrelációs kutatás azt mutatta ki, hogy fiatal tapasztalatlan, egyben lelkes videojátékos sebészek túltettek a legtapasztaltabb sebészeken a saját területükön (Rosser et al., 2007). Egy másik kutatásban kezdő sebészek videojátékokkal játszottak, ezt követően kimutathatóan javult a teljesítményük laparoszkópiás beavatkozások tekintetében a videojátékot nem játszó kontrollcsoport tagjaihoz képest (Schlickum et al., 2009)

A kognitív kutatók számára a fentiekhez hasonló kutatások a videojátékok hatásairól részben azért érdekes, mert ezek azt bizonyítják, hogy az agy jóval képlékenyebb az emberi élet során végig mint azt korábban gondolták. Egészen a közelmúltig a legtöbb pszichológus úgy gondolta, hogy az intelligencia alapjait a gének határozzák meg (alapprogramozottság). De az itt összegyűjtött kutatások, jó pár további kutatással együtt, azt jelzi, hogy ez talán mégsem igaz. Fontos kiemelni, hogy úgy tűnik a videojátékok láthatóan bármely másik módszernél gyorsabban és hatékonyabban képesek az intelligencia ezen építőköveit létrehozni és formázni.

Amennyiben Ön olyan szülő, aki korlátozta a gyermeke számítógépes játékát azok negatív, káros hatásairól szóló kijelentések olvasása nyomán, az itt, illetve korábbi cikkeimben összegzett kutatások hatására talán tarthat egy kis szünetet. A kutatások zöme azt támasztja alá, hogy a káros hatásokról szóló híresztelések mítoszok pusztán és a pozitív hatások az igazak. Ahogy a gyerekek ösztönösen tudják, a videojátékok által fejlesztett mentális képességek éppen a mai világban egyre fontosabb képességek.

Az eredeti cikk itt található. A fordítás a szerző engedélyével készült.

Az eredeti cikk szerzője Peter Gray, Ph.D., a Boston College kutató professzora, a Free to Learn (Basic Books, 2013) és a Pszichológia (Worth Publishers, 7. kiadást megért felsőoktatási szövegkönyv) szerzője. Komparatív, evolúciós, fejlődés pszichológiai, és pszichopedagógiai kutatásokat vezetett és publikált. Tanulmányait a Columbia Egyetemen végezte, biológia Ph.D. fokozatát a Rockefeller Egyetemen szerezte. Jelenlegi kutatásai és írásai elsősorban a gyerekek természetes tanulására és a játék élethosszig ható értékére fókuszálnak. A saját játékai közé nem csak a kutatásai és írásai tartoznak, hanem a hosszú távú biciklizés, kayakozás, erdei síelés és a növénytermesztés. Honlapja értékes információforrás azoknak, akik az iskola természetes alternatíváját keresik.